írta Kaposi Ildikó | 2020.11.23. | Uncategorized
Ha költő lennék, arról szólna a versem, hogy a fák belülről ragyognak, és az ég ráncolja a homlokát, de szája körül derűs mosoly játszik. És benne lenne az is, hogy a háborgó lélek kisimul, amikor látja a természet nagyszerűségét. Ha festő lennék, a képek olyan...
írta Kaposi Ildikó | 2020.11.20. | Könyvajánló
Az idő jóságos és egyszersmind könyörtelen. – Andri Snær Magnason: Időláda Az Időláda nehezen behatárolható könyv. Gyermekregény? Ifjúsági könyv? Szépirodalom? Azt gondolom, mindhárom.A történet a történetben ősi műfaj, és itt különösen jól működik....
Legutóbbi hozzászólások